Friday, June 29, 2007
A bögrém miatt
még mindig bánkódok, meg ráadásul a Republic-tól is búcsút vettem, és amúgy meg rég nem lepődtem meg semmin, és már ideje lenne meglepődnöm valamin. Mondjuk, ez nem teljesen igaz, mert most délben például meglepődhettem volna azon, hogy a válogatós aprónép milyen szépen megebédelt: a nagyobbik csak levest evett, a középső csak kolbászt, a legkisebbik pedig csak rizset. Én meg a maradékot. És sütöttem egy olyan finom gyümölcsös sütit, le is fogom majd írni a receptjét, mert megmondom miért: mindenkinek tudom ajánlani. Az anyukáknak azért, mert 5 perc alatt elkészíthető, az apukáknak és férjeknek azért, hogy a feleségüket jól meglepjék vele, mert lehet ők is meglepődésre vágynak mostanság. A legényeknek és hajadonoknak pedig azért, mert még jól jöhet.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
Koszi, hogy tapintatos voltal, s nem "agglegenyeket" irtal... :P
A tapintat mindig is az erősségem volt, van és lesz, kivéve, mikor úgy beletiprok más lelkébe, mint elefánt mikor bemegy a porcelánboltba. De mindig megbánom utána .
Post a Comment