Ma lesz Sára utolsó zongoraórája ebben az iskolai évben. Ez a kép az este készült, gondoltam, érdemes megörökíteni az utolsó próbát. Én annyira, de annyira örülök, azt hiszem, jobban, mint ő...Ez van. Meg annak is örülök, hogy jövő héten vége a sulinak, és nem kell több matematika házit megoldani, jobban mondva megoldatni, meg ellenőrízni, kiradíroztatni, újból megoldatni, könnyeket letörölni, ilyesmi. Őszintén örülök neki.
Meg talán annak is örülök, hogy egy ideig nem lesz több szülinapi meghívás, mert ez a gyerek már eddig is több partin volt, mint én egész életemben. Például most szombaton egy kisfiúhoz hivatalos, és fogalmam nincs, milyen ajándékot vegyek. Help me, please! Nem tudom, minek örülne egy 8 éves kisfiú. De már az is segítség lenne, ha tudnám, minek nem.
Aztán, mi van még... Mostanában állandóan a postaládát nézegeti, levelet vár. Anyu írt is neki, de az meg elkallódott valahol, nem érkezett meg. Ha valaki szeretne írni egy bánatos kislánynak, tegye meg, mert szép választ is fog kapni:)
No comments:
Post a Comment