Jajjj,

  hát a sok öröm közé bekeveredett egy kis üröm is. Az előbb lementem a tárolónkba, hogy kivegyem a bicikliket, és egynéhány jelből arra következtetek, hogy beköltözött oda valamilyen állatféle, de azt hiszem, nem is a pici fajtából. Brrr! Hát én oda többet nem megyek, bár mikor felhívtam T.-t, hogy elmondjam neki, próbált rávenni, hogy menjek le körülnézni jobban, de hát nem ment el az eszem. Az ilyesmi férfidolog.
 A másik: elszáradtak a növényeim, a két utolsó megmaradt növényem is. Kettős harakirit követtek el. Már csak a kaktuszaim tartanak ki, ki tudja meddig. Többet soha, senki ne bízzon rám semmit. Ez több mint feledékenység, vagy szórakozottság. Szomorú vagyok.