bevásárolnom a hétvégére, ami nem kis teljesítmény egyedül a három leányzóval, de mielőtt
bementünk a hiper-szuperbe, jól körülígértem illetve fenyegettem őket, hogy mi lesz, ha nem
maradnak mellettem,
ha meg akarják vétetni velem a fél áruházat, meg ilyesmi. Egész tűrhetően sikerült. Ja, és megvettük a Marci-gyereknek is az ajándékot, valami olyan kis izét, amihez tartozik egy várfal, egy ágyú, ágyúgolyók, kiskatonák, lovak, pajzsok. Remélem, megfelelő lesz. Még én is szívesen eljátszanék vele. Hazaérkezve jól meglepődtem, mert kiderült, hogy T. kilenc év óta először megtalálta a levest a hűtőben, sőt még vett is magának, meg is melegítette, sőt meg is ette. Mondjuk ez utóbbi eddig is ment neki...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
4 comments:
Lehet, hogy 9 ev utan eloszor volt ugy igazan ehes?
Jozsi
a nosztalgia csodálatos dolog
A kiskatonákra gondolsz? Ezek nekem is tetszettek, de rengeteg szörnyféleség is van, amiről azt sem tudtam megállapítani, hogy ember-e vagy állat. Sára szerint az ilyenekt szeretik a fiúk.
Igazából a levesmelegítés örömeire gondoltam :) .. a kiskatonákat nem tudom.. én csak olyannak mernék ajándékot venni, akit nagyon ismerek.
Post a Comment